|
A Purdue Egyetem tudósainak sikerült izolálniuk azt az anyagot, amely a gerincvelõ sérüléseinél leginkább felelõs a szövetkárosodásért. A felfedezés más idegrendszeri betegségek kezelésében is hasznos lehet.
A kutatócsoport megállapította, hogy az acrolein nevû vegyület (ismert rákkeltõ anyag) a sérülést követõ napokban nagy mennyiségben van jelen a gerincvelõben. Ez a jelenség elõfordul a stressznek kitett szövetekben, például füst vagy növényvédõ szerek hatására, de a mostani kísérletbõl kiderült, hogy fizikai sérülés is okozhatja. A gerincvelõ-sérülés esetében az acrolein lehet az oka a bénulásnak.
� Ha a gerincvelõ megsérül, nemcsak a sérült sejtek vannak kitéve a szöveteket oxidáló szabad gyökök romboló hatásának, hanem a sejtek olyan vegyületeket termelnek, amelyek valójában elõsegítik a szabad gyökök ismételt támadását � mondja Riyi Shi professzor, a kutatás vezetõje. � Minden jel arra mutat, hogy a �fõbûnös� az acrolein, ez indítja be az ördögi kört. Mivel a rákkal és egyes neurológiai betegségekkel kapcsolatos szerepe már ismert, a közömbösítõ gyógyszereknek igen nagy jelentõsége lehet nemcsak a gerincvelõ sérüléseinél, hanem egy sor más betegség kezelésében is.
Az orvosok már régóta ajánlják az antioxi-dánsokban C és E-vitamin gazdag étrendet. Shi professzor szerint ez még nem oldja meg a problémát. Mint mondja: mindenképpen elõnyös, ha sok antioxidáns kering a vérben, de a gond az, hogy a szabad gyökök a pillanat törtrésze alatt támadják meg a szövetet, majd eltûnnek. A folyamat eredményeképpen kibocsátott acrolein azonban napokig a szervezetben van. Ha koncentrációja megnõ a szervezetben, rákot okozhat.
Az acrolein magas koncentrációját olyan lassan elõrehaladó idegrendszeri betegségekkel is összefüggésbe hozták, mint az Alzheimer-, a Huntington- és a Parkinson-kór. Az új kutatás szerint azonban jelen van a gerincsérülés utáni lassú folyamatnál is. Egyes magas vérnyomáscsökkentõ gyógyszerek jól kötõdnek az acroleinhez, és közömbösítik a hatását, például májkárosodás esetén. Azonban további kutatások szükségesek annak megállapítására, vajon bizonyos módosításokkal alkalmazható-e a gerincvelõ-sérülésnél is.
|
